Ez most olasz vagy thai?

Gondolom mit fognak sokan mondani a recept láttán: "De hisz ez az olasz aglio, olio e peperoncino tészta (fokhagymás, olajos, erős)"... vagyis majdnem. De nem! Nem olasznak indult és szerintem nem is abban végződött, hiába a hasonlóság. Ezt a legjobban az bizonyítja, hogy thai tésztát használtam hozzá és nem spagettit!

Nem akartam szójával és más szószokkal most megvadítani, inkább a rák íze volt előtérben, és nekem ez most így esett jól. És hogy még megvédjem a tésztát az "olasz vagy inkább thai küzdelemben", lime-ot facsartam rá, és szezámolajban sütöttem. Ugye így már aztán tényleg ázsiai a beütése? Igazából mindegy is melyik nemzet ételére hasonlít e leginkább, finom és kész. Még mindig a tengeri ételeket részesíteném előnyben, minden nap, de a megvalósításnak sajnos határt szab a kínálat és a férjem. De legalább egyszer a héten próbálom becsempészni majd a menübe. Ha hagyják persze.

Csilis, lime-os garnéla tésztával

Hozzávalók (kb 2 főre)

kb. 16 db garnéla páncélostól (frissen jobb, de a fagyasztottból is elmegy)

5-6 fokhagyma

1 csokor újhagyma

csili (ízlés szerint)

szezámolaj

lime

kb. 25 dkg tészta (thai rizsliszttel készült tészta, de lehet spagetti is, na de az íze más lesz)

A tésztát megfőzöm sós vízben. Ha kész, 1-2 ek felforrósított szezámolajban megpirítom (iazán nem nagyon pirul, csak az íze kedvéért). A fokhagymát, újhagymát, csilit apróra vágom. A rákot megszabadítom a fejétől (nem szeretem ha rajta van), és felforrósított szezámolajban elkezdem sütni, amikor már majdnem kész (csak pár perc kell neki), hozzáadom a zöldségeket is. Ha megsült, rádobom a tésztát, még locsolok rá szezámolajat és tálalom. Fogyasztás előtt lime-ot facsarok rá.