El tudjátok képzelni a mexikói menüt guacamole nélkül? Én nem, sőt enélkül nem is lenne se a nachos se pedig a fajitas az igazi. Pedig régen nem szerettem az avokádót. Először 16 évesen próbáltam, de elég volt csak kicsit megnyalnom és rögtön fintorogtam tőle. Egyszerűen a szappanra emlékeztetett. (???) Az avokádóval a kapcsolatom akkor indult be amikor évekkel később találkoztam a guacamole szósszal. Első falatra szerelem volt. Az íze a mai napig megfoghatatlan, semmihez sem hasonlítható, egyszerűen csak finom.
Titok nincs is benne, csupa egyszerű hozzávalóból áll, a dolog csak a jó érett avokádón áll vagy bukik. Tegnap éppen belefutottam egy különleges avokádóba, származási helye Brazília -legalábbis nekem különleges. A hagyományos gyümölcsnek a háromszorosa, erőteljes zöld színe van és franciául az avocat tropical névre hallgat. Az ízéről még nem tudok beszámolni, mert elég kemény a gyümölcs, pár napot még hagyom érni. A fotó lent található róla. Többek között azért is szeretek a franciáknál vásárolni, mert mindig akad valami érdekesség, mint pl. ez az avokádó, vagy a pink banán, ami biztosan haza jön velem legközelebb. A guacamole-hoz viszont elég a hagyományos avokádó, lime, tejföl, paradicsom és hagyma, csupa mindennapi hozzávaló, de annál különlegesebb ízvilág.
A receptért kattints a képre:
© Studer-T. Veronika all rights reserved
Az a bizonyos trópusi avokádó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése