Újra itthon, de gondolom senki nem lepődik meg azon ha ennek nem örülök. Sokkal inkább lógatnám még a lábam a tengerbe és ennék isteni tengeri ételeket. Első látogatásom Spanyolországban sajnos ilyen rövidre sikerült, de mély nyomot hagyott bennem és nagyon szeretnék még visszamenni a jövőben. Persze ha lehet repülővel, mert ez az autóút most nagyon megviselt. Hiába, nagy pocakkal már igencsak kényelmetlen sokáig ülni. A lényeg a lényeg, hogy nagyon jól éreztük magunkat és valami fergeteges paellát sikerült ennem egy kis tengerparti bárban (lásd kép a székekkel). Megpróbálom majd itthon is reprodukálni, persze olyan finom biztosan nem lesz mint a tengernél de bolond lennék nem megpróbálni. Hoztam pár hangultaképet is piacról, étteremből és egészen más stílusú képeket is (modell a húgom).
Ételfronton nagyon nagy elmaradásban vagyok. Sok kép és recept vár arra, hogy felkerüljön a blogra, úgyhogy szépen lassan töltögetem majd őket. Hamarosan beadom tisztíttatni a gépet és az objektíveket, de ti nem maradtok bejegyzések nélkül, hála a felgyülemlett képeknek. Már a következő Hogyan készült rész képei és témája is megvan, a hónap közepe-vége fele az is felkerül a blogra.
Valahol már említettem, hogy gyengém a mexikói konyha. Sajnos ezt csak a csajokkal élvezhetem. Minden alkalommal amikor velül találkozom, akkor mexikói ételt eszünk, fajita-t. Itthon sajnos nem fogadják kitörő lelkesedéssel ha valami mexikói készül, így csak ritkán szánom rá magam. Most viszont elkészítettem az egész menüsort, guacamole-tól kezdve a mexikói rizsen át a házi tortilla-ig. A héten tehát úgy néz ki, hogy amolyan mexikói hetet tartunk. Remélem ti is szeretitek. Kezdetnek tehát itt a mexikói rizs.
A receptért kattints a képre:
PLEASE, FIND THE RECIPE IN ENGLISH DOWN IN THE COMMENTS
És ahogy ígértem, egy kis mediterrán hangulat, csak úgy:
A legjobb paella Cambrils-ban
És egy kicsit más:
12 megjegyzés:
Ehhez muszáj komment-elnem!!! Imádlak! Ez lesz az én hetem!!! Viva La Mexico! Ja, és fantasztikusak a képek is!
Spanyolország engem is nagyon megfogott. Sajna, még csak 1x jártam ott. Nem csodálom, hogy visszavágysz! :)
És a tortillát is imádom! :) Nemrég tortilla-őrület volt, hetente 2x biztosan azt ettem. Csak rágondoltam, és már csöpögött a nyálam.... :D Kíváncsian várom a receptedet! :)
Hű, mennyi klassz dolog! A mexikói konyháért én is rajongok. (A csípős adagolásával vigyázz, vérbőséget okoz, akkor alkalmazzák, amikor nem akar kibújni a baba.) A fotóid pedig varázslatosak, különösen tetszenek, amiket a húgodról készítettél. Utolsó idők, hű, nemsokára nagyon izgalmas dolgokban lesz részed, ami egy életen át elkísér. :))
Örülök, hogy jól éreztétek magatokat ;) Ezek a tengeri ételek könnyen függővé tudják tenni az embert. Szépek a képek is (lesz még több?), bár nekem is a húgodról készültek tetszenek a legjobban ;)
Andi,
még névtelenül is megismerlek :)))
Az emailre azt mondtad csak akkor válaszoljak ha már vannak képek.... akkor még egy kis türelmet :))) de ígérem hamarosan...
Zsuzsa,
Spanyolország valóban mesés a tortilla meg fantasztikus :) Hamarosan jön a receptje.
BéVé,
köszi, majd ügyelek akkor a csípős dolgokra.
Robi,
köszi. Hát igen, a húgom jó modell és még élvezi is. A következő bejegyzés végére akkor majd teszek fel még több képet amit rőla készítettem.
Káprázatos fotók! Örülök, hogy jól éreztétek magatokat! :)
Nekem a csípőssel semmi bajom, másról se hallottam, akinek bármit is csinált volna a terheség alatt (max. gyomorfájást). A 33. héten vagyok, és úgy eszem a csípőset (só helyett), mintha muszáj lenne. Két hét alatt fogy el nálam 1 üveg tabasco, és csak én eszem... Igen, vérbőséget okoz, de csak helyileg ott, ahová kerül (főleg étkezési mennyiségben), tehát a szájban, torokban, ezért nagyon jó torokfájásra. Nem hallottam még senkit, akinek elindult volna a babája tőle, gyanakszom, hogy csak városi legenda/ népi babona, de persze lehet, hogy van alapja, attól, hogy én nem tudok róla.
Vera? Honnan utaztatok Spanyolba? Hány km-t nyomtatok le (és mennyi idő alatt)???
Üdv: Ildi
Noémi,
köszi, nagyon is )
Ildi,
köszi a sok infót. Hogy vagytok? Minden rendben nálatok?
kb.1100 km volt az út Svájcból, tőlünk, és olyan 11 óra alatt tettük meg. Sokszor megálltunk, de így is fájt a hasam alja a végére, a lábfejem meg inkább egy bucira hasonlított.
Szóval az utazós részt kihagynám....
Mexican (red) rice
2-3 tbsp oil
half a middle sized onion
300 g rice
2-3 garlic
500 ml chicken stock
250 ml tomato sauce
In a medium sauce pan, heat oil over medium heat. Add in the fresh onion. Saute for 1-2 minutes until softened. Add dry rice and cook with the onions for about 5 minutes or until rice becomes a golden brown color. Add in the garlic to the rice, add in broth and tomato sauce. Stir it up and bring to a boil. Once it starts boiling, turn the heat to low and cover. Let it simmer for 20 minutes until soft.
Szia,
köszi, jól vagyunk. Kitapasztaltam, hogy egyszer-egyszer ehetek valami sósat, ha napokig sómentesen eszek előtte és utána, akkor ennyitől még nem dagadok be. Ez mondjuk a hétvégi barátos-bográcsos programok szempontjából jó. :)
Jó kis út volt akkor!!! Le a kalappal, hogy végigcsináltad, nekem 300 km is sok volt már 2 hónappal ezelőtt, délutánra az egyik csípőm teljesen beállt. De másnap reggelre elmúlt hálistennek.
A sok szépség és finomság biztos kárpótolt az utazás fáradalmaiért, szemetgyönyörködtetőek és nyálcsorgattatóak a képek... :)
Szívesen látnék én is még ezekből a hangulatos fotókból :)
...és nem semmi útra vállalkoztál a pociddal :)
Már vártam a fotós beszámolót (kíváncsi voltam arra, hogy merre jártatok), bár tudtam, hogy csak fájni fog a szívem.... jajj bárcsak eljutnék idén tengerpartra. Vágyom az illatokra, az ízekre, a színekre... Most ebből kaptam egy falatot a fotóid által, de telhetetlen vagyok, több kell :)
Csodás fotók, nagyon hangulatosak.
A húgod igazán jó modell... nekem öcsém van és barátnők sem nagyon akadnak, akikről tudnék egy-két portrét készíteni...
Megjegyzés küldése