Vajat házilag

Nem egy nagy ördöngősség vajat köpülni, azt nem értem, hogy eddig miért nem tettem, vagy hogy otthon miért nem teszik többen is. Szerencse, hogy belefutottam Lakshmi bejegyzésébe és én is vajköpülésre adtam a fejem. Megdöbbentően silány szerintem a vajkínálat odahaza, pedig a vaj nagyon is jó. Mit jó, fantasztikus, persze csak ha minőségi. Itt akár el is felejthetjük a gyerekkorból ismert teavajat, ez bizony nem az a kategória.

A vaj nagy szerepet játszik nálunk, mert ha nem olívaolajat akkor vajat használok a konyhában. Szeretem a színét, állagát, ízét. Egy jó kis vajaskenyér bármikor le tud venni a lábamról. Ez a modern vajköpülés pedig igazán nem nagy kunszt, csak elő az elekromos mixerrel, maximum fokozat és ha elég erős a motor, akkor 15 percen belül már kenhetjük is a friss vajat a kenyerünkre. Még a visszamaradt melléktermék is fogyasztható, ez az ún. buttermilk, vagyis az író. Itt halkan megjegyezném, hogy nem teljesen ugyanaz azért, mert amíg az előbbi savanykás, addig a házilag kapott eredmény édeskés. Amire nagyon figyeljünk ha házi vajkészítésre adjuk a fejünket, hogy minden csakis a jó tejszínen múlik. Érdemes, sőt kötelező magas zsírtartalmú tejszínt beszerezni. A Cserpes Sajműhelynek például remek min. 30%-os tejszíne van, érdemes ezzel próbálkozni. Azt elismerem, hogy házilag vajat készíteni nem egy olcsó mulatság, lévén a jó tejszínnek bizony ára van, de egyszer-egyszer azt hiszem,  talán megengedhetjük magunknak ezt a régimódi luxust.

A receptért kattints a képre:

© Studer-T. Veronika all rights reserved

PLEASE, FIND THE RECIPE IN ENGLISH DOWN IN THE COMMENTS

Házi ricotta

... vagyis inkább túró, mert arra emlékeztet engem a végeredmény. Ha viszont a könyv amiből a recept származik azt mondja, hogy ez ricotta, akkor bizony az. Mióta interneten rendelem meg az angol nyelvű könyveim, az Amazon folyamatosan bombáz ilyen meg olyan ajánlatokkal. Nem rég küldtek egy érdekesnek tűnő leírást a házi sajtkészítésről és persze, hogy nyomban megrendeltem a könyvet.

Ez az egyik legegyszerűbb és leggyorsabban elkészíthető sajtféle a könyvben. A többi sajnos egy kis utánjárást igényel mivel enzimeket és kultúrákat nem a sarki boltban árulnak. Ha azonban ezekhez valahogy hozzájutok, akkor akár a feta és a stilton sajton át a kékpenészes sajtok házi gyártásáig is eljuthatok. Persze az nem állítom, hogy ezentúl a roquefort is házi készítésű lesz nálunk, de egyszer-egyszer, ha kedvem tartja miért is ne. Szerintem nagyon izgalmas házilag készíteni sajtot, amihez egy szelet saját sütésű, ropogós kenyér az igazi természetesen.

Házi ricotta

Hozzávalók (kb. 2,5 dl-hez)*

2 l friss tej (autómatából szerezzük be; nem pasztőrözött)

60 ml almaecet

fél tk jódozatlan só (szerintem elhagyható, ha édességben használjuk fel a ricottát)

1 db étel hőmérő

A tejet lassú lángon forrósítsuk fel 87,7 C-ra. Közben néha keverjük meg. Vegyük le a tűzről és állandó kevergetés mellett adjuk hozzá az almaecetet. Pár perc után kis göbök keletkeznek majd a tejben, vagyis összetúrósodik. Fogjunk egy tiszta anyagot, helyezzük a szűrőbe és töltsük bele a göböket. (Persze fel is lógathatjuk) Hagyjuk csepegni 25-30 percet, de ne többet.

A végén aki akarja, keverjen hozzá sót. Kb. 1 hétig áll el a hűtőben.

* A könyvben leírtakhoz képest fele mennyiség. A recept a Recipes for 50 Cheeses from Artisan Cheesmakers könyvből származik.