Spárga, hát persze, hogy az. Már megint. Nem bírok neki ellenállni, ahányszor meglátom a szép, vékony, zsenge szárakat, már pakolom is a kosaramba. Biztosan zöld hiányom van. Viszont, hogy ne mindig ugyanaz készüljön belőle, az nagy fejtörést okoz néha.
Levest már régen készítettem, tárkonyosat meg talán egy éve se. Ennek több oka is van, de a legnyomósabb okot a férjem szolgáltatja, ugyanis nem szereti a leveseket. Megeszi, persze, de nem szívesen. Ez alól eddig csak két kivétel volt, az egyik a húslevesem, a másik a gulyásleves. De lássanak csodát, ez annyira ízlett neki, hogy kétszer is mert belőle, pedig kicsit félve tettem elé a tányért. Igaz, hogy először nem is látta mi van a tálban, mert a levest betakartam levelestésztával,és megsütöttem, így egy szép púpos kalapot kapott, innen a cím is. Ajánlom mindenkinek, ha van tűzálló leveses tányérja otthon, akkor próbálja ki, nagyon mutatós.
Tárkonyos spárgaleves
Hozzávalók (kb. 2-3-4 személyre, de ez étvágyfüggő :)
40 dkg friss zöld spárga
1 közepes fej vöröshagyma
2 szál sárgarépa
5-6 szem friss gomba
4 dl húsleves
2,5 dl tejszín (nem főző)
1,5 ek vaj
1 ek liszt
tárkony
1/2 citrom
só
bors
A zöldségeket megpucolom, a répát, gombát vékonyra, a spárgát nagyobb darabokra vágom. A vajat feforrósítom és megfuttatom rajta a hagymát. Hozzáadom a répát és a gombát, picit lepirítom, majd 1 ek lisztet szórok rá, és még pár percig pirítom. Felöntöm húslevessel, sózom, borsozom, és főzöm kb 10 percet. A spárgát a tejszínnel és tárkonnyal együtt hozzáadom, forralom 5 percet, majd tűzről levéve hozzáadom a citrom levét, és folyamatosan kevergetve még pár percet főzöm.
Tűzálló leveses tálakba mertem levest, majd a levelestésztából kivágott körrel letakartam, megkentem tojással, és 200 fokon kb 10 percet sütöttem, amíg a kalapja szépen kipúposodott és aranybarna lett.