Valóban, hidegben a leves a legmelengetőbb étel, de -15 fokban pedig egyenesen életmentő. Szeretem én a hideget, félreértés ne essék, na de ez a -15 fok még nekem is sok. Nem egy leányálom ilyen metsző hidegben és hóban Kismorzsát sétáltatni, mert minden sál és garbó ellenére is megtalálja a rést a hideg és vörösre csípi az arcomat. Legszívesebben befeküdnék mellé a kocsiba a jó melegbe öt takaró és dunyha alá. Mivel ez ugye sajnos kizárva, marad az extra gyors sétáltatás na meg a forró ital amikor hazaérkezünk. Ma forró ital helyett egy forró, egyszerű és igazán kiadós leves készült. Nem sajnáltam belőle a kolbászt és a chilit sem. Csak és kizárólag forrón fogyasztandó fokhagymás pirítóssal, úgy az igazi!
(a receptért kattints a képre)
És akkor levezetésnek jöjjön egy kép az én öt hónapos, örökmozgó, kiabálós, imádnivaló Kismorzsámról:
All images © Studer-T. Veronika all rights reserved
16 megjegyzés:
Szuper leves, szívmelengetőek még a képek is. Annyira édes a kis babód!
Köszi, mindig olyan őrülten áll a haja :)
Jaj, de édes, micsoda hajkoronája van! Kölcsön venném egy kis időre. :))
A melengető csípős levest most kérem azonnal! :)
Nálunk is metsző a hideg, és még hó sincs hozzá. A képeid ismét nagyon szépek. A kislányod pedig egy gyönyörű mosolygós hajas baba. Örülök, hogy róla is tettél fel képet.
Egy igazán jókedvre derítő kis tünemény!:)
Fincsi lehet a leves is!
What a sweety doll and a lovely dish for mama! Love, Susanne
Kismorzsád egy tündérmanócska, nagyon jó a frizura!!!!!
Jöhetne egy tál leveske, most jöttem be a hólapátolásból, kicsit cúgos az idő.
Huh, egy ilyen leves nekem is jól jött volna párszor a héten :)
hát ez a baba...! behalok...:)
Juj maga egy cukorfalat! :D
Köszönjük szépen, hát igen azt hiszem a haja a védjegye, megzabálandóan édes vele:)
A hólapátolókkal együttérzek, tavaly én is sokat, és sokat is sikerült esnem, de kitartás, a tél is véget ér egyszer :)
Gratulálok a szép blogodhoz és a gyönyörű kisbabádhoz! Kismorzsa szemmel láthatóan nagyon élénk és "jelen van", ez a fényképen is jól érvényesül.
Bogyó
Köszi Bogyó :)
Szerintem egy igazi rosszcsont lesz :)
Elkészítettem, isteni volt! Bár én nyers csicserit használtam (pár órát ázott), de nem nagyon sikerült összhangba hozni a főzési idejét a többi zöldséggel :) de legközelebb külön főzöm, úgy tuti lesz! :)
A babád pedig nagyon édes! :))
Szia Ági,
hát a szárított csicserinek sok idő kell. Ha legközelebb készíted, akkor hagyd egy éjszakát ázni, én is úgy szoktam, és utána főzni.
Azért örülök, hogy így is ízlett :)
Készítettem hasonlót, azóta nagy kedvenc. Szinte nem is akarok mást enni. :-)
Megjegyzés küldése